NAPLÓ
Egy keresztszalag szakadás története



 

Azért szeretném leírni napról napra az eseményeket, hogy mik történtek velem, hogy tudjátok mire számítsatok. Azt természetesen nem fogom leírni, hogy ki és hol operált, mert nem ez a fontos ebben a jelentésben. Nem reklámozni szeretnék. Kérlek ne is kérdezzétek. A fontos hogy mi fog veletek kb. történni, milyen lesz a műtét után, milyenek a lábráállás lépései.

 

Befekvés a kórházba. Ott derült ki, hogy több dolgot még nem rendeztem el. Állandó telefonálás, szervezés. Végül is minden összeállt.

 

Megvolt a térdrögzítőm, a mankóm stb. betoltak a műtőbe. Gyors lábborotválás (pár nap múlva jelentkező viszketés a rugalmas pólya és a növekvő szőr kölcsönhatása volt) után a hátgerinc érzéstelenítés hihetetlen profi volt. Egy kis feszítést éreztem az injekció helyén majd melegedett mindkét lábam. Az érzéstelenség beállta nagyon furcsa volt. Még sohasem éreztem ilyet. Valószínű, hogy az előkészítő gyógyszeres kezelés miatt mégsem fogta fel tragikusan. A műtétet végig élveztem. Ezt persze csak annak ajánlom, akit ez érdekel. Nagyon kedvesek voltak végig. Az éreztem, hogy fúrnak faragnak valamit, de mégsem volt semmi fájdalmam. A beavatkozás végén a megmondom őszintén egy kicsit leesett a vérnyomásom. Elment a kép és hang, de nem is kellett hogy fent legyek, hiszen a gépezet működött tovább.

 

HÉTFŐ, a műtét napja

 

A kórteremben tértem magamhoz. Cefetül remegtem, fáztam. A kapott gyógyszerek hatása volt még ez. Lassan ez is elmúlt. Kaptam még infúziót, de szerencsére a lábam még nem fájt. Egyre kezdett kimenni a lábfejemtől kezdve az érzéstelenség. Ahogy éreztem a lábam elkezdtem a vádli tornát, lábfej körzéseket. Ittam legalább 2 liter vizet vagy teát. Szerencsére beindultak a dolgok és nem kellett katéterre húzzanak. A kacsát használva megállapítottam hogy ezt otthon is be kell vezetni. Isteni dolog, az ember nézi a meccset, issza a sört, kacsahasználat miatt pedig nem marad le semmiről :). Elkezdtem minden 15 percben a combizom megfeszítéseket. Nyújtva még nem tudtam felemelni a lábam. Ahogy végeztem a vádli megveszítő gyakorlatokat, a csövekből elindult a vér kifolyás is. Ennek nagyon megörültem, mert azt mondta az orvosom, hogy ez jó jel. Ahogy tért belém vissza az érzés én már elkezdtem a lábfej visszafeszítést, vádli megfeszítéseket illetve a folyamatos jegelést.

 

VIGYÉL BE A KÓRHÁZBA 3 ZACSKÓ MIRELIT MORZSOLT KUKORICÁT ÉS A TÉRDEDEN, A KÖTÉSEN, FOLYAMATOSAN TARTSD RAJTA.

 

Elkezdtem a nyirok masszázst is. Ez úgy végeztem, hogy először a lágyékomban, ahol a nyirokcsomók kapui vannak ujjbeggyel gyengéden cigaretta elnyomó mozdulatokat ejtettem. Ezek után, mivel a gerincérzéstelenítés miatt másnap reggelig nem ülhettem fel, fekvő helyzetben az ujjaimból fésűt képezve a lábfejtől a combhajlatig folyamatosan, ép hogy csak a bőrfelszínt érve rendszeresem masszíroztam. Vagy aludtam, vagy matattam magamon, nem hagytam ki egy percet sem. A következő gyakorlat az volt, hogy az egészséges lábfejemmel alábújtam a beteg oldal Achilleséhez és megemelve a jó lábfejet éreztem, hogy a térdem hátsó felülete jól kifeszül. Erre azért volt szükség, hogy a teljes nyújtás mihamarabb kialakuljon. A maradék időmben ittam illetve pisiltem sokat. Természetesen az ágytál elkerülése miatt aznap csak gyümölcsöket fogyasztottam. Folyamatosan jól be voltam takarva. Jött az este 9 óra. Gyerekek, mondta az orvos, hogy ez nagyon fájdalmas lesz, de ez minden képzeletet felül múlt. Egy percet sem aludtam. Két fájdalomcsillapító injekciót kaptam, ami egyáltalán nem hatott. Néha, mozdulatlanságtól függetlenül mintha facsavart tekertek volna át a térdemen. Csak a halk szitkozódás illetve a remény maradt, hogy a holnap jobb lesz.

 

KEDD

 

Reggel már vártam azt a beavatkozást, ami nem más, mint a csőkivétel. Levették a kötszert, lemosóval fertőtlenítették, majd hirtelen illetve néha óvatos húzásokkal kivetté a csöveket. No ez kb. olyan érzés mikor a beleimet rángatják ki egy kis lukon keresztül. Én a fejemre húztam a paplant, bekaptam és úgy üvöltöttem. De utána csoda történt. Hihetetlenül megkönnyebbültem és a korábbi fájdalmaimnak, csak a felével kellet szembenéznem. Akkor, amikor ilyen erős fájdalmakat érez az ember, arra kell gondolni, hogy lesz értelme minden szenvedésnek. Mehetek majd vissza focizni, síelni, jó lesz a térdem, de ehhez ezeken túl kell esnem. Megpihentem egy kicsit, mély légzésekkel helyreállítottam a harmóniámat és óvatosan felültem. Párperc múlva lefeküdtem ismét. Majd ismét felülést követően óvatosan a térdrögzítővel kimerevített, operált lábamat az ágyhoz húzott székre tettem, egy kis lábfejmozgatást követően visszafeküdtem. Mindig törekedtem arra, hogy egyedül végezzem el a dolgom. Bár segítő kezek voltak, csak magamba kellett, hogy bízzak. Evvel percről percre sikerélményhez is jutottam, ami új erőt adott. "Apró lépés az embernek, de óriási lépés az emberiségnek". Ilyen "hülyeségekkel" idomítottam magam. No egy szó mint száz, kb. 10 perc múlva a két mankó segítségével ész gyógytornász felügyelettel mankóra kaptam. "Megmondom az őszintét" én meg aznap hazavitettem magam délután.

 

Hazamenetel Ne vegyél fel felülre kabátot, mert amíg a lifthez érsz még az alsónadrágos is vizes lesz. Lift. Autó hátsó ülés, beleültem és áthúztam magam az ellenoldalra. Merevített térdem jegelve az ülésen csücsült. Kitolatás egyedül, lábakkal előre. Rohadtul elfáradtam, míg a lakásomhoz felvonszoltam magam, de megérte.

 

Otthon "Mindenhol jó, de legjobb otthon". Szerezzetek be egy kacsát, vagy ágytálat. Ez fontos, mert a kisdolgoknak hihetetlen jelentősége lesz. Befarolni a WC-be nagy gyakorlatot kíván és evvel még ebben a periódusban nem rendelkezünk. Levetkőzés, térdrögzítő levétel, értelmetlen TV műsorok. Isteni az élet. Itt fekszem a nagyszobában, sanyargatom szerencsétlen szeretteimet, boldog vagyok. Továbbra is csinálom a folyamatos jegelést és a tornát, masszázst. Izomtornákat, nyújtott lábemelést óránként 20-30 percig. Jő a tisztálkodás ideje.

 

Fürdés Megkértem a kedvesemet, hogy a kád körül mindent pakoljon el. A kilépő szőnyeget tegye el. Szárazra törölje fel a követ, hogy el ne csússzak a mankóval. Térdrögzítő feltétel után a háztartási boltban előre vásárolt nagy szemetes zsákot felhúztuk a lágyékomig. Elgumizva óvatosan beültem a kádba és a beteg lábamat kitettem a kád szélére. Isteni dolog következett, a megtisztulás, kényeztetés, törölgetések hosszú percei. Szárazra kellet varázsolni a testemet, hogy kiszálláskor ne folyjék vissza a szappanos víz a sebekbe. Fájt a térdem, egy kicsit feszítet, de a jegelés megtette a hatását. Este egy cataflam, egy xanax, egy kis bor megtette a hatást, úgy aludtam a saját ágyamban felpolcolt lábbal, mint a kisangyal.

 

SZERDA

 

Ma reggel úgy ébredtem, hogy a térdem teljesen rendben volt. Egész nap mankóztam a lakásban, a látogatóknak felvágtam, milyen jól vagyok. Ment a torna, fokozott lábfeszítési gyakorlatokat végeztem és természetesen írtam a naplómat. Elkezdtem vitaminokat szedni. Sok-sok folyadék fogyasztásával múlattam az időt. Este 9-re teljesen elgyengültem. Mindenem fájdalmassá vált, megmértem a lázam 38 fok volt. Beszéltem az orvosommal. Azt mondta, hogy ez belefér a történetbe. Szerintem nagyon belekezdtem a mocorgásba. Kérlek, ne tegyétek ugyanezt.

 

Meg kell adni a királynak, ami a királyé. Feküdni kell, az orvossal egyeztetett gyógytornát naponta csak 4-5 alkalommal szabad végezni. A sarok alátámasztást óránként 5-10 percre. Menjen a folyamatos jegelés. Pisi kacsába, kaki vécébe. Minden este a véralvadásgátlót magamnak adom be. Lila- zöld foltokkal vagyok teletűzdelve. A "szuri" nem fáj, csak utána lehet pár másodpercig egy madárcsípésszerű érzést érezni. Megcsípem a hasam és hájon szúrom magam. Tiszta Rambó, "faszagyerek vagyok, magam gyógyítom. Király! Este kihagytam a fürdést. Nagyon kifáradtam. Már rég óta nem alszom jól, emiatt egy Xanax nagy segítséget nyújt. Nem tudok hanyatt aludni főleg úgy, hogy a térdem egy párnán hever. Ez a láz egy kicsit aggodalommal tölt el, de hiszek az orvosomban és magamban, hogy meg fogok gyógyulni. Ezekkel a gondolatokkal alszom el.

 

CSÜTÖRTÖK

 

Reggel láztalan vagyok, a térdduzzanatom lement. Reggeli fürdetés. Isteni érzés ez a gondoskodás. Sokszor eszembe jut, hogy mi a teremtés koronái vajon, hogy működnénk párunk nélkül. Érzem, hogy türelmetlen vagyok, a sok fekvés teljesen alámossa a türelmem. Teljesen visszavettem a felkelésekből. Szigorú fekvés, gyógytorna. Azt viszont észrevettem, hogy a combomon olyan izmokat is meg tudok nagy akarattal mozgatni, amik korábban nem mentek. Ez nagy örömmel tölt el. Ezek az apró sikerek óriási erőt adnak. Nem fáj a térdem. Azt vettem észre, hogy a napi négyszeri sarokemelés nyújtott lábbal, térdhajlat hátrafeszítés, segítséggel való térdhajlítás a fájdalomhatárig (ezeket teljes koncentrációval, 5-ször végeztem) a térdem duzzanatérzését illetve a lábszárduzzanatot jelentő fényes bőrt jelentősen csökkentette. A lábszáram ráncossá vált. Nem kezdek el állandóan lázat mérni. Nem idegesítem magam. Csak este, és reggel mérem meg. Ennyi. A doki azt mondta, hogy a műtét miatt keletkezett vérömleny felszívódása gyakran jár ilyen lázas hőemelkedéses állapotokkal. A bokatornát illetve a sarok alátámasztást rendszeresem végzem. Olyan levert vagyok. Azért ez a műtét igenis megpróbálja az embert. Nem baj azért vagyunk, hogy az akadályokat legyőzzük. Esti gyógytorna után megint nagyon beduzzadt a térdem. Csak hőemelkedésem volt viszont. A mirelit zöldborsó idáig bírta, összeállt és alkalmatlan a hűtésre. Le kell cserélnem hűtőzselés zacskókra. Este bekaptam egy szem Voltarent és csodákat művelt. Csökkent a térdem feszülése, jobb lett a közérzetem. Éjszaka nem kellett altatót bevennem. Most tudtam először a megszokott hasonfekvésben pihenni. Nagyon boldog voltam. Sajnos hajnalra, mint eddig mindig, megint teljesen csuromvizesre átizzadtam a pizsimet. Le kellett vetnem és az ágyneműt is megfordítottam. Ettől eltekintve először pihentem ki magam.

 

PÉNTEK

 

Isteni reggelre ébredtem. A térdem duzzanata csökkent, nem feszül már annyira. 90 fokig be tudom hajlítani. A fürdéshez már nem tettem fel a merevített térdrögzítőt. Gyorsabban és flottabbul ment a zuhanyozás is. Ezek apró változások de meg kell őket becsülni. Én nagyon örülök neki. Reggel láztalan vagyok. Beveszem a Voltarent és a vitaminjaimat.

 

Összefoglalva az eddigi eseményeket azt hiszem, hamar kezdtem tornázni illetve lábra állni. Mától inkább visszaveszek. Tudjátok a legnehezebb az egészben az, hogy eddig soha nem volt semmi bajom. Ennyit az életemben nem feküdtem tehetetlenül. Mindig fontos voltam, elsőnek képzeltem magam és most hirtelen rászorulok mások segítségére, alkalmazkodnom kell a környezetem lehetőségeihez. Nem azt akarom evvel mondani, hogy eddig egy önző dög voltam. Az volt eddig magamról a véleményem, hogy igenis sokat figyelek és törődök másokkal. Most viszont ez a helyzet más üzenetet közvetít. Jobban kell figyelnem a környezetemre, hiszen szerető aggódó emberek vesznek körül. Lehet, hogy ez volt a tanítása ennek a sérülésnek.

 

Biztos vagyok benne, hogy minden ilyen betegségnek oka van. A gyógyulásunk egyik fontos lépése, hogy megértsük miért mérte ránk a sors a dolgot. Az is fontos, hogy amikor más meggyógyultunk emlékeznünk kell mindig a tanításra. No nem akarok elmenni ilyen síkokra, de talán meg fogjátok Ti is érteni, hogy ebben a helyzetben mennyi mindenen keresztül megy az ember.

 

 

Dr. Knoll Zsolt  www.drknoll.hu